48. - 54. nap
2012.03.14. 09:18
Nem hiszem el, hogy ez történik. Idegbeteg üzemmódra váltottam. Legszívesebben felhívnám, és kiosztanám! Benő pontosan azt műveli, ami miatt eltiport még az elején egy mondattal. Ez biztos valami vicc. Értem én, hogy ennyi idő távollét után nem egy vadidegen az első, akit látni akarsz, de egy smst azért lehet írni, hogy még élsz, és majd keresel. Ez nem olyan nagy dolog, nem is nagyon nehéz, maximum 3 percig tart. Ha más nem, egy egészséges kíváncsiság csak van benned ennyi levelezés után, hogy ki az, akivel eddig „beszélgettél”.
A harag elmúlt, átmentem aggódóba. Nyomozok, próbálom kideríteni, mivel utazik, és vajon melyik ország tranzitvárójában ücsörög, mert törölték a gépét. Nem egyszerű koncentrálni a munkára (sem). Hát, én felhívom, bármi lesz is, mert ebben az aggódásban tönkre megyek, az fix! És csak rosszabb lett. Ki van kapcsolva. Tuti, hogy valami van. Vagy eltűnik ő is nyomtalanul, mint Beach Boy? Lehet, hogy nekem ez a karmám. Mindenki szó nélkül távozik az életemből. Nem lenne szép dolog.
Minden fázis megvolt. Tagadás, düh, alkudozás, depresszió, belenyugvás. Egy elkeseredett sms-ben érdeklődöm. Persze a kikapcsolt telefonján nem ér oda az sem, de egyszer csak megkapja.
Annyira el lettem kenődve, hogy nekiálltam levelezni másokkal. Még csak nem is tetszel, de te sem vagy híve a hosszas irkálásnak, csapjunk bele, találkozzunk, aztán ott úgyis kiderül, hogy van-e áram, meg kémia. Mire téged lezavarlak, Drága, Benő is előkerül, remélem.
Itt egy másik. Csókkirály. Már a második cuppanóst nyomja oda, most már kezdek kíváncsi lenni, egy rövidke levélben meg is kérdezem, hogy akkor ez most mi akar lenni, mert még egy képet sem volt hajlandó feltenni. Itt meg elfogyott a bátorság? Sebaj, vannak mások is, akikkel lehet vigasztalódni.
Például az ITs. Annyira megijesztett a bemutatkozó szövege, hogy muszáj voltam azt hinnem, hogy eltévedt szegény az oldalon. Majd rájöttem, csak nagyon frappáns, és ehhez mérten egy mondatban toltam neki én is egy hasonlót.
Hát, most megállt a szívem. Hogy egy nagy terhet hagytam el, az biztos. Volt egy fura érzésem, hogy célba ért az sms, és valami arra indított, hogy megnézzem az emailjeimet. Valóban célt talált a rövid szöveges üzenet. Benő előkerült! Ugyan él, ami jó hír, de 39 fokos lázban fetreng otthon 6 napja, ami nem annyira jó hír. Telefonon pénz nyista, internet nuku, ami érthető, mert ha elhagynám az országot, én is kikapcsoltatnék mindent, és most átkuncsorgott a szomszédba, hogy írjon nekem egy levelet. Ez már olyan filmbe illő, hogy ha ezek után nem hív fel, jegyez el az első randin, és élünk boldogan, amíg meg nem halunk, akkor nem is kell.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.