Lassan, de biztosan csavarodnak a szálak. Benő - szerintem - ki van akadva. Ír egy levelet, amit nem tudok hova tenni. Egyáltalán nem kapcsolódik semmihez. Olyan, mintha írna, csak, hogy írjon. Nem értem. De most komolyan. Honnan jött a semmiből ez így már megint? Mi történt? Eddig olyan szép simán ment minden. Kísértetiesen emlékeztet az önérzetemet eltipró egysorosára. Nem tudok mit kezdeni vele egyelőre.

Rizling most jutott oda, hogy megtiszteljen egy válasszal. Nem bánom. Hosszas nyomozás után, amit nem én vittem véghez, mert tehetségtelen vagyok hozzá, kiderül, hogy van itt már egy kis fészekalj. Awww….nem előnyös. Mikor és hogyan fogja vajon a tudtomra hozni? Nyilván nem kérdezhetek rá. Hogy is lehetne: „És, amúgy? Gyereked van? Elváltál? Hm?”. Hát ez ki van zárva. Ilyet nem kérdezel meg. De valahogyan azért csak a tudtomra kellene ezt hozni, vagy nem? Nem az a fair? Szerintem de. Akkor még mindig mondhatom, hogy tudok ezzel a ténnyel együtt élni, vagy, hogy akkor elválnak útjaink. Csak adja meg az esélyt, hogy eldönthessem, még időben.

Beach Boy továbbra is nyomja a csajozós dumát. Jól csinálja, megy neki nagyon, mert mindig kicsikar egy választ, pedig nem is tesz fel szinte kérdést. Az az érzésem, nem véletlenül nem volt az adatlapján kép.

Mára megint jutott egy kis rohanás. Ha már egyszer életem kockáztatásával megvettem a jegyet, el is kell menni arra a koncertre. Jöhet a nu-roma és az electro-folk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.