Akármennyire próbálom magam offolni, nem tudok aludni 9-nél tovább. Nem volt kedvem elindulni anyuhoz (sem). Még alig múlt dél, de már 3 levél van. Casanova, egy pár nappal ezelőtti, akit nem tartottam érdemesnek eddig (sem) néven nevezni, és egy teljesen új.

Jáj, nincs már energiám, meg amúgy is, Mucikámmal elég intenzívbe ment át a levélváltás, már olyan, mintha beszélgetnénk. Zavar, hogy nem élőben.

Azért nem lenne szép a többieket ignorálni, de közben neki sem mondhatod meg, hogy „Te figyu, az van, hogy amúgy még emailezek másokkal is, és ugyan sokszor csak azért, hogy ne legyek ősbunkó, de válaszolok, ha írnak.” Ezt nem lehet, lássuk be. Ezt ki hiszi el? Senki. Pedig én valóban ezt gondolom. Te meg most biztos azt, hogy „Jaj, anyukám, dehogy gondolod ezt!” Mindegy. Messziről jött ember azt mond, amit akar.

Meanwhile on the site...a bejövő levelek száma 4re emelkedik. Még ki se' nyitottam az oldalt ma (sem). Akkor nézzük.

Van itt egy, nem is tudom. Ne is menjünk bele. Casanovát kicsit meg kellett nyugtatnom valamivel, hogy nem vagyok én olyan, hogy szó nélkül. És valóban nem vagyok, de hát ő ezt honnan is tudná. Sehonnan. Megfogalmaztam 3-4 sorban.

Hű, na ebből mi lesz? Belecsaptál Kispajtás szépen a lecsóba. Azt a mindenit, de indiszkrét lettél hirtelen! Nem olyan rossz, csak nekem kicsit too much information. Nem is tudom egyben megemészteni. Egyrészt, nagyon hosszú, másrészt, nem akarok férjhez menni még. Mivel a hozzáállás nem változott, ezt szépen, kedvesen képernyőre is vetem. Amúgy is kiestem, már az 5. sorban, ahol jött a „Tetoválás, piercing: Ne legyen.” Ezt már nem tudom visszacsinálni, bocs.

Van itt még egy, nem sokat mond. Annyira nem, hogy semmi ihletem nem lesz tőle. Sajnálom, de komolyan.

Közben annyira felgyorsult a levélváltás Mucikámmal, hogy csak kapkodom a fejem. Találkozni akar. Én is akarok, de nem tudom magam még a konyháig sem elvonszolni, hogy csináljak egy szendvicset. Vagy éhenhalok itt a kanapén, vagy kiég a szemem a monitortól, de a kettőből az egyik biztos meg fog történni. Jaj, mi lesz így... Pedig szeretném látni.

Legalább ma ágyba kellene kerülni időben. Rajta vagyok a témán és sikerül, mert elhiszem, hogy megy nekem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.