Már egy hete csak a mamára gondolok. Ja, nem! Már 4 napja csak arra gondolok, hogy hová lett Beach Boy?Pedig tegnap volt egy jó kis figyelemelterelő akció. Utána rájöttem, hogy kellene egy saját Lisbeth Salander nekem is. De inkább a svéd verzió, mert ő szebb, de Daniel Craig nyomozzon, mert ő jóképű. És derítsék ki, hová lett ilyen hirtelen Beach Boy. Valamit magyarázott, hogy most egy darabig nem tud majd írni, de aztán mégis beesett egy levél a hétvégén. Akkor most mi van?  Tud vagy nem? Akar vagy nem? Én akarnám, hogy akarjon. Analizálgatom minden sorát 182-edszerre. Hátha kiderül, hogy valójában mégsem. De nem derül ki semmi, úgyhogy marad a paranoia.

Rájöttem, hogy Rizling lehet, hogy mégis fair volt, és az adatlapján szerepel a fészekalj, de nem. Mért nem lehet őszintén elmondani ezt? Ez olyan kiábrándító. Valahol persze értem, hogy tart tőle, de ez a titkolózás nem segít a dolgon. Ettől leszel hiteltelen. Nem lesz feléd bizalom bennem, mert már az elején elszúrod. Jó, belátom, nekem sem kellett volna kinyomoztatni, de azért az mégis más. Vagy ez nem felmentés?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.